Fejlesztés alatt

A HU-MET.INFO ÉS A IDOJARASLAP GYŰJTÖTTE!

Felhőzet

Alakjuk szerint lehetnek:
- gomolyfelhők (Cumulus)
- réteged gomolyfelhő (Stratocumulus)
- rétegfelhő (Stratus)
- fátyolfelhő (Cirrostratus)
- pehelyfelhő (Cirrus)
- bárányfelhő (Cirrocumulus)

Esőfelhők (Nimbusok)
- Réteges esőfelhők (Nimbostratus -eső, hó)
- Zivatarfelhők (Cumulonimbus - zápor, jégeső)

Magasság alapján osszuk a felhőket:
1.) Magasszintű (6000 méter felett - jégkristályokból áll)
2.) Középszintű (2500 - 6000 méter - jégkristályokból és vízcseppekből áll)
3.) Alacsonyszintű (2500 méter alatt - vízcseppekből áll)

A magasságot a felhő alsó részétől számoljuk. A Nemzeti Meteorológiai Világszervezet is készített a felhők felosztásáról egy táblázatot.


1.) Magasszintű jégfelhők (6000 méter felett)

- Pehelyfelhő (Cirrus):
Rostos, fonalas-szerkezetű, fehér vagy selymes színű, a Napsugarat átengedi.


- Fátyolfelhő (Cirrostratus):
Fehér fátyollal vonja be az eget. Átvilágít rajta a Nap és a Hold (Holdgyűrűlye).


- Bárányfelhő (Cirrocumulus):
Csomókból álló fehér felhő.



2.) Középszintű (2500 - 6000 méter között)

- Középmagas rétegfelhő (Altostratus):
Összefüggő, sávos szerkezetű. Szűrke, vagy kékes színű, a Nap a vagy a Hold gyengén átsüt rajta.


- Középmagas gomolyfelhő (Altostratus):
Apró gomolyokból áll. Nyáron gyakori.



3.) Alacsonyszintű felhők (2000 méter alatt)

- Rétegfelhő (Stratus):
Összefüggő, eget beborító, sötét!


- Réteges esőfelhő (Nimbostratus):
Egyszínű, sötét, összefüggő. Melegfront érkezésekor gyakori.


- Réteges gomolyfelhő (Stratocumulus):
Nem egységes gomolyokat alkot.


4.) Függőleges kiterjedésű felhők (500 méter magasságban kezdődnek)

A tetejük akár 10 000 - 11 000 méter magasságban is fejeződhetnek be.

- Gomolyfelhők (Cumulus):
Teteje fehér, alja sötét felhő.

- Zivatarfelhő (Cumulonimbus):
Teteje üllő alakú. Leginkább nyári felhő. Záport, zivatart hoz.

Szignifikáns időjárási jelenségek

Köd
A talaj közelében csökken a hőmérséklet, kondenzálódik a vízpára. A viragiper csökkenti a látási viszonyokat.
Köd: 1 kméternél kissebb a látótávolság
Sűrű köd: 200 méternél kissebb a látótávolság
Télen jelentkezik!
Köd:
Földfelszín kisugárzásától következő lehéles eredménye.
ű Ilyenkor keletkezik áramlási köd, ha a lehűlt talajfelszín fölé meleg légtömeg kerül, és ott hírtelen lehűl, megindul a kondenzálódás. Nálunk, télen hosszan tartó hideg után gyakori.

Harmat
Csendes, derűs nyári éjszakákon, és ősszel, ha magas a levegő páratartalma, keletkezik harmat. A vízcseppek a talajon és a talajhoz közeli tárgyakon kicsapódnak. Dús harmatképződéskor is, max. 1 mm csapadék keletkezhet.

Dér
Úgy keletkezik mint a harmat, de 0°C-on. A vízpára jégtűkké fagy, télen keletkezik, hideg és derűs éjszakákon.

Zúzmara
Hóhoz hasonló jégkristályokból áll. Fákra, házakra, kerítésre csapódik le. Hideg ködös enyhén szeles időben jön létre. Ha a vízcseppek hideg 0°C alatti tárgyakkal érintkeznek zúzmara keletkezik.

Jégréteg
Ha az apró vízcseppek a 0°C-nál hidegebb talajra esnek és megfagynak.

Eső
Csak 700 méternél magasabb felhőkből esik.
Záporeső Culuonimbusokból.
Ha egy-két óra alatt 50 mm-nél több eső esik le, felhőszakadásról beszélünk. Az esőcseppek átmérője 2 - 6 mm is lehet.
Szitáló, szemerkélő eső (Stratusokból)
A vízcseppek átmérője kissebb, mint 0,5 mm. Gazdasági haszna jelentős!

Hó
Szublimációval jön létre. Több 100 jégtű hópehelyé fagy össze.
Átmérőjük 2,5 - 12 cm.
A levegő hőmérséklete -2 és +2°C között van, amikor hullik a hó.

Havas eső: ha esőcseppek is vannak a hópelyhek között.

Hódara
Ha a hó finom tűszerű alakban hullik: a levegő hőmérséklet nappal alacsony -10°C.
A hótakaró véd a kifagyástól (növények).

Jégeső
ű 5 - 50 mm átmérőjű szemekből áll. Cumulonimbusból hullik. Kb. 10 percig hull - borsószem nagyságúak.
Leggyakrabban május és augusztus között esik.
Jégeső keletkező ha a feláramló szél sebessége 20 - 30 m/s. Rakétával lövik a jégfelhőket.

Dara
Télen keletkezik, ha a hópehely 0°C-nál melegebb légrétegen halad át, ahol megolvad majd újból 0°C feletti rétegbe kerül, és a megolvadt rész megfagy

Hőmérséklet

Jele: T
Mértékegysége: °C (Celsius-fok)

A levegő hőmérséklete alatt azt értük, hogy a levegő milyen mértékben melegedett fel, vagy hűlt le. 2 méter magasságban mérjük, lehetőleg hőmérőház (szellős, fehér ; 10 méterre (m) bármilyen épülettől pl. ház, egyéb helységek...) vagy pedig tányéralátétes árnyékolóban! De ha nincs egyikünk se (hőmérőház vagy tányéralátétes árnyékoló), akkor viszont keressünk egy olyan helyet szenzorunknak, vagy egyszerű alkoholos (esetleg higanyos) hőmérőnknek, amelyet a szűrt Napfény nem ér, tehát alapjában véve egy árnyékos helyet (É-i oldal, amelyen folyamatos az árnyékolás), és persze ekkor is marad a háztól 9 - 10 méteres (m) távolság!

Középhőmérséklet:
Egy adott nap (24 óra) alatt mért hőmérsékletek átlaga (középértéke).
Egyesek így számolják: pl. reggel: 2°C ; délben: 7°C ; este: 3°C , akkor =2+7+3/3=12/3=4°C a középhőmérséklet.
De lehet úgy is, hogy a napi minimum (Tmin) és maximum (Tmax) hőmérsékletet összeadjuk, és a kapott számot elosszuk kettővel.

Tmin & Tmax:
Tmin: A nap 24 órájában mért legalacsonyabb hőmérséklet
Tmax: A nap 24 órájában mért legmagasabb hőmérséklet

Páratartalom

Megközelítőleg 1 m3 levegőben lévő vízpára súlya (g)
Relatív páratartalom
A levegő vízpárával való telítettsége.
%-ban fejezzük ki. A relatív páratartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel. A páratartalmat hidraméterrel mérik.

Légnyomás

Műszerrel mérhetjük. 1643-ban Torricelli olasz fizikus mérte meg.
Tengerszintjén 70 cm (760 mm) a higany magassága, ha eső magassága 1 cm, és a hőmérséklet 0°C.
A higany súlya 13,596 g.
A higany térfogata 76 cm3.
13,596 x 76 = 1033,3 g (1 Atmoszféra (At.)
Tehát a levegőburok a Földfelszínén 1m2-en 1033 g-mal nyom bennünket (azaz 1 m2-en 10,33-tel nyom).
A levegő súlya a Föld körül az össz bolygónk tömegének egy milliomod része.
A levegő nyomása lehet:
- normál
- alacsony
- magas
Millibarban (mb=hPa) fejezzük ki: 1013 mb (=hPa)
Hgmm-es légnyomást úgy kapjuk meg mb-ban, hogy hozzáadjuk az 1 harmadát.
760:3=253,3
760+253,3=1013,3 mb (hPa)
Fordítva, a mb-t úgy alakítjuk át Hgmm-vé, ha kivonjuk a 4-ét.
1013:4=253,3
1013-253,3=760 Hgmm
Barográffal vagy barométerrel mérjük a légnyomást.
Minden helynek kiszámíthatjuk a normál légnyomását, ha tudjuk, hogy 8,4 m-ként 1mb-al (=hPa) csökken.
Izobárok: olyan görbe vonalak, amellyel összekötik az azonos évi vagy havi légnyomású helyeket.

Anticiklon:
- 1013 hPa-nál magasabb
- zárt görbe vonalak. - A közepén a legmagasabbak.

Ciklon (depresszió)
- 1013 hPa-nál alacsonyabb
- zárt vonalak
- közepén a legalacsonyabbak.
Élettartamuk 8 - 10 nap, közben alakjuk és nagyságuk változik.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat